Január 1-jén ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A világszerte ismert magyar költő, forradalmár és nemzeti hős a magyar irodalom és az 1848-as forradalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 

A magyar romantika egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású alkotója. Petőfi rövid élete és pályafutása alatt rengeteg verset és prózai művet írt, amivel nevét mindörökre beiktatta a magyar irodalom nagyjai közé. 

Költői és forradalmári szerepe elválaszthatatlanul összekötődik a történelemben, hiszen minden idegszálával hitt a magyar nemzeti szabadságban és az 1848-as szabadságharc egyik szellemi vezetője volt. 

Petőfi által teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban, hisz ő volt az első aki a nép nyelvét, a népköltészet egyszerűségét vitte bele a műköltészetbe. Művészi hitvallását, gondolatait a népköltészet fontosságáról az Arany Jánoshoz intézett levelében fejezte ki legjobban: 

“Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek.”

Verseivel Petőfi tényleg művészi szintre emelte a népköltészetet. Sok versében annyira átvette a népköltészeti formát, hogy népzene formában sokat megzenésítettek és akár költeményként, akár zenésített alakban, szinte minden magyar ismeri őket. 

Bár a népköltészet állt irodalmi munkásságának középppontjában, Petőfi kísérletező költő volt és szerkezetileg is többféle versformát honosított meg a magyar irodalomban. Rímes és hangsúlyos rövid versektől hosszabb epikus művekig mindent megtalálunk művei között, bár mindig a forma helyett a gondolatot állította a középpontba. 

Verseinek leggyakoribb témái a hazaszeretet, szerelem, család, hazai tájak és természet, forradalom és szabadságharc. A családi líra, a szerelmi költeményei között a házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetáben pedig a puszta, a “puszta” a magyar alföld rajza nála jelent meg először. Ugyanakkor ő írt először a “világszabadságról”. 

Petőfi hitte és hirdette, hogy a költőknek kell vezetni a népet. Ezt tanúsítja többek között A nép nevében című verse is. Forradalmi költeményein keresztül a magyar szabadságharc egyik szimbólumává vált. A Nemzeti dal, Petőfi talán legismertebb költeménye, volt a forradalom jelképe, kirobbantója, az első forradalmi vers amit 1848 március 15-én elszavalt, ez volt ami a pesti ifjúságot a forradalomra buzdította. 

De nemcsak költőként buzdította az ifjúságot, hanem ő maga is harcolt a csatatéren a magyar szabadságért. Így érte a halál is. A Segesvár melletti csatán, Héjjasfalván esett el, alig 26 évesen. 

Petőfi életútja és irodalmi munkássága

Petőfi Sándornak születési időpontja és helye, csakúgy, mint halálának időpontja és helye kérdéses. Elfogadott nézetek szerint Kiskőrösön született 1823 január 1-jén, bár valószínűbb, hogy 1822 december 31-én született és a január 1-je a keresztelésének a dátuma. 

Bár a költő édesanyja szlovák volt és apai ágon is szlovák rokonai voltak, az édesapja magyarnak vallotta magát. Ugyanúgy a költő, Sándor, is egész életében magyarnak vallotta magát, s erre nagyon büszke volt. 

Petőfi már ötéves korában iskolába járt, összesen kilenc iskolában tanult változó eredménnyel. Általában kitűnő tanuló volt olyan tárgyakból amik érdekelték, mint a magyar nyelv és irodalom, szépírás, rajz, latint és német nyelv. 

Tizenkét éves korában szeretett bele a színészetbe, 1844-ig vándorszínész volt, bár kevés eredménnyel. Fellépett ugyan Kecskeméten, Debrecenben és Érmelléken; statiszta is volt a Pesti Magyar Színházban. Közben katonáskodott is, de gyenge egészsége miatt hamarosan leszerelték. 

1841-42-ben a pápai kollégiumban tanult. Az ott töltött idő hatott véglegesen későbbi pályájára. Itt ismerte meg Jókai Mórt, aki életreszóló barátja lett, innen küldte el verseit Bajza Józsefnek, az Atheneum szerkesztőjének. 

1842-ben jelent meg első verse, A borozó című költeménye az Atheneumban, még Petrovics Sándor néven. Pár hónap múlva a következő költeményét, a Hazámban című versét már Petőfi Sándor néven írta alá. Ugyanaz az év decemberében már a Petőfi harmadik verse, a Bujdosó, jelent meg az Atheneumban, ami már költői sikernek számított. 

Petőfi azonban még mindig színészként próbált megélni, ami általában ínséggel járt. A nyomortól gyakran barátok, ismerősök mentették meg, másolásból, angol és francia fordításokból élt. 

1844-ben Vörösmarty támogatta első verses kötetének megjelenését, ugyancsak ő ajánlotta be a Pesti Divatlaphoz segédszerkesztőnek, amiből Petőfi végül meg tudott élni. 

1945-ben jelent meg egyik legismertebb műve, a János Vitéz verses meséje. Az új népi hőst megteremtő versét mai napig minden magyar ismeri, írott vagy zenésített formában színpadon előadva. 

1846-ban ismerte meg Szendrey Júliát, akit 1847 szeptemberében feleségül vett. A szenvedélyes és viszontagságos (a Júlia apja nem nézte jó szemmel lánya választottját), majd a boldog házasság ihlette legszebb szerelmi líráját, többek között Reszket a bokor, mert…, Minek nevezzelek? ismert költeményeit. 

1847-ben szoros barátságot kötött Arany Jánossal és ugyanebben az évben jelent meg a Petőfi összes költeményei című kötete. 

Az 1848-ban a szabadság, függetlenség, demokrácia és egyenlőség eszméit magáénak valló Petőfit a forradalom eszméi magával ragadták. Ekkor írta a Nemzeti dal című költeményét, amit a pesti ifjak, de ugyanakkor a liberális és a radikális politikusok is programversként fogadtak. 

Petőfi mai napig az egyik legnépszerűbb, legismertebb magyar költő

Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, formai tökéletesség helyett a mondanivalóját tette központba és ezáltal a magyar költészet legnépszerűbb alakjává vált. 

Műveiből rengeteg feldolgozás készült, megzenésített kis versektől a János Vitéz daljátékig amit rengeteg színpadon ma is láthatunk. 

János Vitéz meséje és az elbeszélő költeményből lett Kacsoh Pongrác által megzenésített daljáték volt egyik legkorábbi találkozásom Petőfi munkáival. Még kisiskolás koromban láthattam a daljátékot a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, de Nagymamám otthon is áriákat énekelt belőle és a János Vitéz kalandjairól mesélt nekünk, kis unokáinak. 

A János Vitézen kívül az Anyám tyúkja című verssel is a kolozsvári kert udvarán találkoztam először, amikor Nagymamám kis tyúkjától kérdeztük, hogy “Ej mi a kő! tyúkanyó, kend/ a szobában lakik itt bent?” (Anyám tyúkja, Vác, 1848), vagy a kis Morzsa kutyának (akit különben mi neveztünk el Morzsának, miután a testvéreimmel egész pici korában találtuk a vasút mellett) mondtam, hogy “Morzsa kutya, hegyezd füled hadd beszélek én most véled”(Anyám tyúkja, Vác, 1848)

Petőfi mindennapi témákról írt, mindenkinek. Amikor hosszú távollét után hazafele utaztam, az Egész úton – hazafelé – (Füstbement terv, ) csengett a fülemben, akarva-akaratlanul. Minden ősszel, ha lehulló levelet látok az Itt van az ősz, itt van újra című versére emlékeztet. Tavasszal meg elképzelem, amint mondja “Tavasszal menj ki a szabadba Hol friss patak suttog szaladva” (E.R. kisasszony emlékkönyvébe, Debrecen, 1849)

Egyszerű szerkezetük, mindekihez szóló mondanivalójuk mai napig felcseng magyarlakta vidékeken, színpadon éppúgy, mint iskolákban, otthonokban és kis kertekben. 

Petőfi nemcsak a magyar, de a világirodalom egyik ismert egyénisége. Versei fordításban világszerte ismertek. Többek között német, angol, francia, ír, olasz, szlovén, svéd, norvég, orosz, román, görög, és sok más nyelven olvashatóak. Ha a Petőfi nevet beírjuk az Internet keresőbe, angolul is, (de még sok más nyelven a magyaron kívül) cikkek, írások jelennek meg ma is. 

Angolul a Selections from the Poems of Alexander Petofi című kötetben találhatók meg a versei, de ugyanezen a nyelven olvashatóak különböző weboldalakon is. 

Ugyanakkor a költő rövid, hányatott élete szinte ugyanannyira ismert, mint művei. Filmek, regények, színművek készültek róla, emlékét, nevét, sok közintézmény őrzi, szobra nemcsak Magyarország sok városában, de Pozsonyban, Marosvásárhelyen, Ungváron, még Pekingben és Sanghajban is áll. 

Születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022 és 2023 éveket az Országgyűlés Petőfi emlékévé nyilvánította. 

Petőfi életét és munkásságát minden magyarlakta területen ünnepeljük az idén, még itt, a hazájától távol álló Arizónában is. 

Mi is megünnepeljük Petőfit itt Phoenixben

Születésének 200. évfordulója tiszteletére nemzeti költőnket, Petőfit, egy zenés verses délutánnal fogjuk megünnepelni február 17-én. Magyarországi és kaliforniai vendégelőadóink közreműködésével két előadáson is részt vehet Arizona magyarsága. Péntek délelőtt, Sinha Róbert, előadást tart a Grand Canyon University-n ahol David Dean történész és Vicsacsán Réka interkulturális kommunikációban szakosodott tanár közreműködésével szó esik arról, hogy mi volt Petőfi számára a szabadság és hazafiság. Mennyire tud a költészete ma megszólítani minket és mondanak-e valamit arról a valóságról, amelyben élünk, amelyben az európai kisebbségek élnek. Van-e különbség aközött ahogyan az amerikai kultúra és az európai kultúra gondolkodik a szabadságról? Ezek és hasonló kérdések fognak felmerülni az előadást követő beszélgetés során. Majd Sárog Noémi előadásában meghallgathatunk néhány Sinha Róbert által megzenésített Petőfi verset. Erre az előadásra a belépés ingyenes. Akinek ezen nem sikerül részt venni, este meghallgathatja mindkét előadót a Phoenixi Magyar Kulturális Egyesület szervezésében. A részletekkel hamarosan jelentkezünk.