Benedek Elek és a magyar népmese napja

Szeptember 30-án született a legnagyobb magyar mesemondó, Benedek Elek, akinek tiszteletére 2005 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Elek Apóra emlékezünk, de egyben a magyar népmesét, és általában minden nép meséjét, ünnepeljük. 

Hogy miért függ össze a kettő? Benedek Elek mesemondóként és népmesegyűjtőként maradt fenn az emberek emlékezetében. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. 

Már gyerekkorától a székely nép mesemondó fiának tekintette magát és kötelességének érezte, hogy felkutassa a népmeséket, majd leírja, és mindenki által elérhetővé tegye őket. 

Az első népmeséket a szülőfalujában, az erdélyi Székelyföldön lévő Kisbaconban hallotta, de később bejárta a környező székelyföldi falvakat és lejegyezte a hallott népmeséket, mondákat, balladákat. 

A Benedek Elek által lejegyzett népmeséken nőttem fel Erdélyben,  rajtuk keresztül tanultam meg olvasni, rajtuk keresztül próbáltam a világot megérteni. Furfangos állatok és szegény legények, királylányok és királyfiúk, tündérek és boszorkányok mind megtalálták helyüket a székely-magyar népmesékben és Benedek Elek lejegyzésein keresztül annyira élethűek voltak, hogy úgy éreztem, mind közöttünk élnek. 

Benedek Elek: rövid életrajz

Benedek Elek 1859 szeptember 30-án született Kisbaconban. A festői Erdővidéken fekvő székely kis falu mesemondó világa sokat jelentett számára.  Nyolc éves korában, az elemi iskola elvégzése után, a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult tovább. A környező székely falvakban hallott népmeséket, mondákat és balladákat. Már ekkor kezdte lejegyezni őket. 

Budapesten járt egyetemre, magyar-német szakra, majd újságíróként dolgozott ugyanott, a Budapesti Hírlapnál. Ott jelentek meg első írásai a székely népköltészetről, székelyföldi népszokásokról, valamint a feldolgozott népmeséi. A meseírás mellett idegen (német, angol, francia és román) nyelvű munkákból is fordított. 

1881-ben nősült meg, Fischer Máriát vette feleségül. 1885-ben jelent meg első két mesekönyve, a Székelyföldi mesemondó  és a Székely Tündérország

1887-ben parlamenti képviselő lett, s mint politikus az egyszerű nép tanításáért és szellemi felemelkedéséért küzdött. Arra próbálta rávenni a parlamentet, hogy támogassa az új magyar tankönyvek kiadását, hogy a magyar irodalmat és kultúrát a legkisebb magyar településekre is el kell juttatni. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar népmese fontosságát a gyerekek életében. A politikusi életből hamar kiábrándult és visszatért az újságíráshoz és irodalmi meg gyermeklapok szerkesztéséhez kezdett. 

Az első világháború után feleségével hazament Erdélybe, Kisbaconba, ahol élete végéig, 1929 augusztus 17-ig élt és munkálkodott. 

Irodalmi Munkássága

Nemzeti iskola című újság volt az első amit szerkesztett, majd a Magyar kritika és Magyar világ irodalmi lapok következtek. Később a Magyarság és Magyarság lapja. 

1889-ben indított először Pósa Lajossal egy irodalmi értékű gyermeklapot, Az én újságom címmel. Később, 1909-ben a Jó pajtás gyerekújságot szerkesztette Sebő Zsigmonddal. Közben mesekönyveket írt és adott ki, verseket, színdarabokat, történelmi és irodalmi műveket is írt. 

Legismertebb munkája az öt kötetes Magyar mese- és mondavilág, amit az 1900-as millenniumi ünnepségre írt. Ebben ezer év magyar népmeséit gyűjtötte össze. A mesék egy részét ő maga gyűjtötte, másokat különböző népköltészeti gyűjteményekből vette át. A különböző magyar vidékekről származó, többféle nyelvjárásban lejegyzett meseanyagot irodalmi stílusban fel is dolgozta, így nyelvileg egyesítve, mindenki számára érthetővé tette. Ez a munka emelte Benedek Eleket a magyar irodalom egyik legolvasottabb írójává. 

Ennek köszönhetően 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. 1905-ben kezdte a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett gyűjteményét, Nagy magyarok élete címmel. 13 kötet jelent meg ebből, 1914-ig, amikor az első világháború megszakította ezt a munkát. 

Leginkább az ifjúságnak dolgozott és nemcsak meséivel. Ifjúsági könyvsorozatot indított Kis könvtár címmel, ami később Benedek Elek kis könyvtára néven jelent meg. 

Miután hazatért Kisbaconba, az első világháború alatt, az erdélyi magyar irodalom megmaradásáért harcolt. Ezért 1922-ben kezdte a Cimbora című gyermeklapot. 

A népmeséken kívül Benedek Elek a Cimbora szerkesztőjeként a legismertebb. Nem is csoda, mert, bár Romániában egy gyermeklapot az első világháború után nagyon nehéz volt megalapítani és fenntartani, a Cimbora nagyon népszerű volt. Benedek Elek, akit Elek Apóként ismertek a gyerekek, mindent megtett a gyermeklap fennmaradásáért. A legjobb erdélyi magyar írók munkáit közölte, köztük Tamási Áront, Áprily Lajost, Kós Károlyt, Reményik Sándort, Berde Máriát. A Cimborán keresztül ő fedezte fel Dsida Jenőt és indította irodalmi útjára. A Cimbora legfontosabb rovata az Elek nagyapó üzeni volt. Itt válaszolt a gyermekek ezreinek leveleire, tanácsokat adott, bátorított, buzdított és különösen a magyar irodalom olvasásához szoktatta a Romániában élő magyar gyerekeket. A Cimbora lap az iskolai tananyag kiegészítéséül is szolgált a kisebbségi magyar gyereknek, akik honismereti írásokat, magyar mondákat és néptörténeti írásokat is olvashattak benne. 

Az eredeti Cimbora 1929-ben szűnt meg, nem sokkal Benedek Elek halála előtt. Később azonban többször is újraélesztették. A legutóbbi Cimbora 1994-től ma újra működik mint gyermekeknek szóló irodalmi lap Erdélyben. 

A Magyar Népmese Napja 

Ma a Magyar Népmese Napját a Benedek Elek születésnapján ünnepeljük és nem véletlenül. A magyar és nemzetközi népmesék gyűjtője, Elek Apó, a magyar gyermekirodalom megteremtője volt. A magyar népmesék mellett a világ más tájain keletkezett népmeséket (többek között a Grimm testvérek által gyűjtött népmeséket, az Ezeregyéjszaka meséit) is lefordította és átdolgozta a magyar gyerekeknek, ezáltal a nemzetközi népi irodalmat is megismertetve velük. A világirodalom népmeséinek keretébe téve a magyar népmeséket, a magyar gyerekeknek egy olyan műveltséget adott, amit az iskolában nem kaphattak meg.

Benedek Elek egyik magyar népmesékből álló kötete

Phoenixben sem feledkezünk meg Benedek Apóról

A Napocska Magyar Iskola diákjai minden évben mesével ünneplik ezt a napot és bár máskor sem maradhat el a mese a foglalkozások során, ilyenkor különös figyelmet szentelnek neki úgy, hogy a teljes foglalkozás a népmesék világában zajlik.

További olvasnivalók:


A népmese napja

Gyerekeknek: 

Benedek Elek meséi 

Egyszervolt

Benedek Elekről: 

Benedek Elek, a nagy mesemondó


Elek Benedek and Hungarian Folktales Day

On September 20th we celebrate Hungarian Folktales Day, since 2005. Choosing this particular day was not arbitrary. In 1959, on this day was Elek Benedek born, known as the greatest Hungarian storyteller for children. He spent his early childhood his birthplace, Kisbacon (Bățanii Mici), a small village of Transylvania’s Szeklerland.

Though he was a well-known and respected journalist and writer, his main legacy is one of a storyteller and collector of folk tales, as well as one of the creators of Hungarian children’s literature.

He started collecting children’s folktales, myths, and legends from the Transylvanian countryside early in life, during his own childhood. After studying Hungarian and German literature in the University of Budapest, he worked as a journalist. He also published his first writings about Székely folk poetry and customs, and he retold traditional folk tales. In addition to writing Hungarian fairy tales, he also translated works from German, English, French, and Romanian.

After WWI, when Transylvania became part of Romania, he left Budapest, and returned to his home village in Transylvania, where he worked to keep the Hungarian literature from Transylvania alive, and to expose children in Transylvania to the Hungarian folktales and literature. For this, he started the first Hungarian children’s literary magazine in Romania, called Cimbora (Friend), where he brought together the best Hungarian writers and poets from Transylvania to write.

The paper’s most popular section was Grandpa Elek’s Messages. Here, he answered thousands of children’s letters, gave them advice, and encouraged them. The Cimbora also served as a supplement to the school curriculum for the Hungarian children living as minorities, who also had a chance to read Hungarian folktales and legends here.

Besides the Cimbora, Elek Benedek is best known for his monumental work he completed before WWI, a compilation of Hungarian traditional folktales and fairytales, published in five volumes, written as a celebration for the turn of the 20th century.

Here, he published a collection from a thousand years of Hungarian folk tales. He collected some of the tales himself, and took others from various already published collections. He also processed the fairy-tale material from different Hungarian regions, written in several dialects, and rewrote them in a literary style, thus combining them all linguistically and making the collection comprehensible to everyone. This work made Elek Benedek one of the most read writers in Hungarian literature at the time.

And because of his tireless work on bringing folk tales to everyone, we celebrate Hungarian National Folktales Day on his birthday. But he didn’t stop at only Hungarian folktales. He also wanted to bring folktales and fairytales from different cultures to the Hungarian children, so he translated many of the stories collected by the Grimm brothers, and the stories from the Arabian Nights, among others, publishing them in two volumes called Golden and Silver Fairytales.

Every year we commemorate this day and we share Hungarian folk tales with the kids at our Napocska Hungarian School.

Published by

E. Réka Fromm

A Hungarian native from Transylvania, Réka Fromm is the language instructor for adults at the HCA Phoenix. She is teaching Hungarian as a foreign language for English-speaking adults, leading small groups of beginner through intermediate classes through Zoom. A Phoenix resident for almost three decades, she is also a travel writer and occasional translator.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s