Az ősz hűvösebb időt hoz, még nekünk is ide, Arizónába. Ellenben otthon, magyarlakta földön a hűvősebb idő mellé esőt és szelet hoz, bár ugyanakkor gyönyörű színekben pompáznak a fák, érik az alma, a dió, a szőlő… 

A magyar népi szólások, mondások, közmondások, gyakran utalnak az időjárásra és a természetre. Röviden vannak megfogalmazva, évszázados megfigyeléseken alapulnak, életigazságokat, erkölcsi szabályokat fejeznek ki, egy régi világot elevenítenek meg. Ugyanakkor kifejező erőt és sajátos szépséget kölcsönöznek a mindennapi kommunikációnknak, nyelvünket változatosabbá, színesebbé teszik. 

Mint a népköltészet szerves részei, nagy szerepük van a nyelvünk megőrzésében, de ugyanakkor a történelem felelevenítésében, mivel néha olyan helyzetekre, olyan eszközökre utalnak, amik ma már nem léteznek. 

A népköltészet népünk életének szerves tartozéka volt a múlt évszázadokban. A népmeséken keresztül tanították őseink a gyerekeket a mindennapi életről. Hosszú téli estéken mondákat, balladákat meséltek egymásnak a felnőttek, ugyanakkor kiegészitették az ünnepeket, népi szokásokat.  

A népszokások a néprajz szerves részét alkotják. Az évezredeken kereszül kialakuló szokások a nép életének egy keretet adtak, a társadalmi érintkezés, munkát és szórakozást szabályozták. Bár manapság már nem töltik be ugyanazt a szerepet, ünneplésük a kultúránk, nyelvünk, nemzeti létünk megőrzését segíti elő. 

Vagy, a mi esetünkben, a hazai világot elevenítik fel, a hazai világra utalnak. Amikor népi szólásainkat használjuk itt, Arizónában, a hazai világra gondolunk. Amikor a szokásainkat elevenítjük fel, az ősi világunkhoz kapcsolódunk. 

S azoknak akikkel megosztjuk mindezt, mégha fordításban is, egy bepillanást adunk a kultúránkba, a történelmünkbe, s bemutatjuk gondolkodásmódunk eredetét, eredetiségét, nyelvünk színességét. 

Egy pár őszi szólás

Őszi népszokásaink: a szüreti bál

A Szüreti Bál, a szüreti fesztivál hagyománya a magyar nyelvterületeken évszázadokra nyúlik vissza. A szüret szó jelentése a szőlő betakarítása. 

Eredetileg a Szüreti Bálon csak a szőlő betakarítását ünnepelték, s bár később már az ünneplés kierjedt az aratásra is, még mindig a nagyobb hangsúly a szőlőn és természetesen, a borkészítésen áll.  A magyar bor világszerte híres, ami nem csoda, hiszen a kultúránk fontos része. 

A szőlő betakarítása eredetileg óriási esemény volt, ami mindenkit érintett a faluban. Fiatal férfiak lóháton járták végig a falut, sőt, még a szomszédos falvakra is ellovagoltak és hangos szóval mindenkit meghívtak a szőlő betakarítására. 

A szüretre virradó nap korán kezdődött és minden falubeli részt vett a munkában. A nők szedték a szőlőt, amivel kosarakat töltöttek meg, majd amint ezek megteltek, fuvarozókat hívtak. 

Ezek a fuvarozók a férfiak voltak, akik az óriási, szőlővel töltött kosarakat a hátukon vitték a sajtóhoz. Ott hordókba rakták át, amikben mezítlábas gyerekek és nők taposták meg a szőlőt. 

A zúzott szőlőt ezután átvitték a borkészítő présbe. Ott, az első présből must lett, amit mindenki megkóstolt, még a gyerekek is. 

Ahhoz, hogy a must borrá váljon, meg kell öregednie, tehát a bor kóstolására később került sor. 

A nap mindenki számára kemény munkát jelentett,  és a szüret befejeztével a szőlősgazda mindekit meghívott egy lakomára és ünneplésre, a szüreti bálra. 

Hagyományos ételekkel ünnepeltek, az asztalra gulyás, sertéssült, töltött káposzta és frissen sült kalács, régi termésből készített bor és pálinka került. Persze, a tánc sem hiányzott a hajnalig tartó mulatozásból.

Manapság már nincsenek szőlősgazdák és a szürethez nincs egy egész falura szükség. S bár a munkálatokat nem kell elvégezni, a szüreti bál, a zenével, tánccal egybekötött lakoma fennmaradt; minden magyarlakta területen a mai napig megünneplik. 

Az évek során átalakult ugyan, de manapság a szüreti bál egyik legfontosabb őssszel ünnepelt hagyományunk, ami őseinkkel és szülőföldünkkel összeköt. Ugyanakkor itt, az anyaországtól távol, lehetőséget ad nekünk arra, hogy a melletünk élő népeknek bemutassuk hagyományainkat, kultúránkat.

Következőkor: Szüreti bál Arizónában. Hogyan ünnepeltük és ünnepeljük itt, a sivatagban is.

Az idén a szüreti bált október 24-én tartjuk.

• 

•