Az ősz hűvösebb időt hoz, még nekünk is ide, Arizónába. Ellenben otthon, magyarlakta földön a hűvősebb idő mellé esőt és szelet hoz, bár ugyanakkor gyönyörű színekben pompáznak a fák, érik az alma, a dió, a szőlő…
A magyar népi szólások, mondások, közmondások, gyakran utalnak az időjárásra és a természetre. Röviden vannak megfogalmazva, évszázados megfigyeléseken alapulnak, életigazságokat, erkölcsi szabályokat fejeznek ki, egy régi világot elevenítenek meg. Ugyanakkor kifejező erőt és sajátos szépséget kölcsönöznek a mindennapi kommunikációnknak, nyelvünket változatosabbá, színesebbé teszik.
Mint a népköltészet szerves részei, nagy szerepük van a nyelvünk megőrzésében, de ugyanakkor a történelem felelevenítésében, mivel néha olyan helyzetekre, olyan eszközökre utalnak, amik ma már nem léteznek.
A népköltészet népünk életének szerves tartozéka volt a múlt évszázadokban. A népmeséken keresztül tanították őseink a gyerekeket a mindennapi életről. Hosszú téli estéken mondákat, balladákat meséltek egymásnak a felnőttek, ugyanakkor kiegészitették az ünnepeket, népi szokásokat.
A népszokások a néprajz szerves részét alkotják. Az évezredeken kereszül kialakuló szokások a nép életének egy keretet adtak, a társadalmi érintkezés, munkát és szórakozást szabályozták. Bár manapság már nem töltik be ugyanazt a szerepet, ünneplésük a kultúránk, nyelvünk, nemzeti létünk megőrzését segíti elő.
Vagy, a mi esetünkben, a hazai világot elevenítik fel, a hazai világra utalnak. Amikor népi szólásainkat használjuk itt, Arizónában, a hazai világra gondolunk. Amikor a szokásainkat elevenítjük fel, az ősi világunkhoz kapcsolódunk.
S azoknak akikkel megosztjuk mindezt, mégha fordításban is, egy bepillanást adunk a kultúránkba, a történelmünkbe, s bemutatjuk gondolkodásmódunk eredetét, eredetiségét, nyelvünk színességét.
Egy pár őszi szólás



Őszi népszokásaink: a szüreti bál
A Szüreti Bál, a szüreti fesztivál hagyománya a magyar nyelvterületeken évszázadokra nyúlik vissza. A szüret szó jelentése a szőlő betakarítása.
Eredetileg a Szüreti Bálon csak a szőlő betakarítását ünnepelték, s bár később már az ünneplés kierjedt az aratásra is, még mindig a nagyobb hangsúly a szőlőn és természetesen, a borkészítésen áll. A magyar bor világszerte híres, ami nem csoda, hiszen a kultúránk fontos része.
A szőlő betakarítása eredetileg óriási esemény volt, ami mindenkit érintett a faluban. Fiatal férfiak lóháton járták végig a falut, sőt, még a szomszédos falvakra is ellovagoltak és hangos szóval mindenkit meghívtak a szőlő betakarítására.
A szüretre virradó nap korán kezdődött és minden falubeli részt vett a munkában. A nők szedték a szőlőt, amivel kosarakat töltöttek meg, majd amint ezek megteltek, fuvarozókat hívtak.
Ezek a fuvarozók a férfiak voltak, akik az óriási, szőlővel töltött kosarakat a hátukon vitték a sajtóhoz. Ott hordókba rakták át, amikben mezítlábas gyerekek és nők taposták meg a szőlőt.
A zúzott szőlőt ezután átvitték a borkészítő présbe. Ott, az első présből must lett, amit mindenki megkóstolt, még a gyerekek is.
Ahhoz, hogy a must borrá váljon, meg kell öregednie, tehát a bor kóstolására később került sor.
A nap mindenki számára kemény munkát jelentett, és a szüret befejeztével a szőlősgazda mindekit meghívott egy lakomára és ünneplésre, a szüreti bálra.
Hagyományos ételekkel ünnepeltek, az asztalra gulyás, sertéssült, töltött káposzta és frissen sült kalács, régi termésből készített bor és pálinka került. Persze, a tánc sem hiányzott a hajnalig tartó mulatozásból.
Manapság már nincsenek szőlősgazdák és a szürethez nincs egy egész falura szükség. S bár a munkálatokat nem kell elvégezni, a szüreti bál, a zenével, tánccal egybekötött lakoma fennmaradt; minden magyarlakta területen a mai napig megünneplik.
Az évek során átalakult ugyan, de manapság a szüreti bál egyik legfontosabb őssszel ünnepelt hagyományunk, ami őseinkkel és szülőföldünkkel összeköt. Ugyanakkor itt, az anyaországtól távol, lehetőséget ad nekünk arra, hogy a melletünk élő népeknek bemutassuk hagyományainkat, kultúránkat.
Következőkor: Szüreti bál Arizónában. Hogyan ünnepeltük és ünnepeljük itt, a sivatagban is.
Az idén a szüreti bált október 24-én tartjuk.
One thought on “Őszre vonatkozó szólások, mondások, népszokások”