Az UNESCO szellemi örökségnek számító busójárás a magyar farsang egyik legszínesebb, nemzetközi hírű eseménye. 

Az ijesztő maszkjairól híres, Mohácson honos, busójárás nagyon hosszú múltra visszatekintő szokás. 

Mi is az a busójárás? Eredete, hagyománya

A busójárás eredete felől megoszlik a vélemény. 

Egyesek szerint a hagyomány a török időkről maradt fenn. A legenda szerint a Mohács körül élő sokác (magyaroroszági horvát nemzetiség) vitézek ijesztő maskarába bújva, félelmetes rikoltozással rontottak a babonás törökökre, akik megrémülve menekültek a borzalmas sereg elől. Hogy ebben mi a történelmi valóság, azt pontosan nem lehet tudni, ellenben ez a különösen látványos mohácsi népszokás a farsang egyik sajátos eseménye. 

Egy sokkal elterjedtebb, és valószínűbb magyarázat szerint a busójárásnak télijesztő célja volt. Az emberek félelmetes maszkokkal és nagy zajjal rémítgették a telet, várva, hogy az megijed és elszalad. A tél halálát egy szalmabábú szimbolizálta, amit az ünnepség végén elégettek vagy vízbe folytottak. 

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, a farsang, vidám mulatságok és lakomág időszaka. A mulatozás csúcspontja, a farsang farka, három napig tartó télbúcsúztató ünnepség. Ekkor van Mohácson a busójárás. 

A busójárás egy alakoskodás típusú dramatikus néphagyomány, ahol a résztvevők álarccal, jelmezzel rejtik el kilétüket , és valaki mást személyesítenek meg. 

A busójárás álarcait helyi fafaragó mesterek készítik, hagyományosan fűzfából. A busó maszkok többfélék, de közös jellemzőjük a vicsorgó száj, az állatszarvakkal (általában kos vagy kecske szarvakkal) való díszítés, és az ijesztő hatást fokozó élénk színek. 

Az ijesztő busók mellett az úgynevezett szép busók is szerepelnek a felvonulásban. Ők általában nők meg lányok, és ijesztő maszk helyett hagyományos fátyollal takarják el az arcukat. 

A busójárás mohácsi hagyománya szerint partraszállással kezdődik, mivel a busók a Duna felől, csónakon jönnek a városba. A busók onnan vonulnak végig a városon nagy lármával. 

Amikor a felvonulás a Főtérre ér, akkor kezdődik a tulajdonképpeni tél temetése, ami a Farsangnak a fő pillanata minden magyarlakta vidéken. Van ahol vízbe folytják a telet, mint az erdélyi Torockón, másutt, máglyán égetik, mint Mohácson.

Busójárás Phoenixben

A mohácsi busójárás az eredeti, de attól függetlenül másutt is ünneplik. Többek között, az idén Phoenixben is. Itt a Napocska kisdiákjai busómaszkokkal ijesztgették a telet. És annyira jól megijesztették, hogy délutánra már kisütött a nap és jót játszhattak is a parkban. 

Phoenixben már hatodik éve ünnepeljük a farsangot a Napocska magyar iskola kis diákjaival.

Az idén január legvégén került sor a farsangi ünnepekre, és azon keresztül a busójárásra. A Napocska kisdiákjai egy parkban gyűltek össze, farsangot ünnepelni és busó maszkokkal ijeszteni el a telet. 

Miután megbeszélték, hogy mi is az a busójárás, a gyerekek busó maszkot készített. A fiúké egyik ijesztőbb volt, mint a másik. A lányok ellenben fátyolos maszkokat készítettek és díszítettek. 

Amikor mindekinek megvolt a maszkja, felálltak és körbevonulva a hangszerekkel akkora zajt csaptak, hogy a telet csakugyan megijesztették. 

Ezután énekeltek, táncoltak, és a parkban játszodtak amíg a hagyományos farsangi fánkevő versenyre került a sor. 

Majd mindenki, gyerekek, és felnőttek együtt ebédeltek, hagyományos magyar ételekből és édességekből összejött szülők által sütött-főzött finomságokat.