You can read an English version of this article about one of the first Hungarian women travel writers here.

A világutazó nők egyik nemzetközileg ismert alakja a magyar Mocsáry Béláné Fáy Mária. A tizenkilencedik század végén, huszadik század elején élő Fáy Mária olyan időszakban élt, amikor kevés nő utazott még országon belül és férje társaságában is. Ezzel szemben Fáy Mária nemcsak messze földeket bejárt, legtöbbször egyedül, de utazásairól cikkeket és könyveket írt, melyeket saját fotóival illusztrálta. Minden szempontból úttörő volt. 

Ki is volt Fáy Mária

Fáy Mária a Pest megyei Pomázon született 1845 október 21-én, földbirtokos családban. Szülei, Fáy Ignác és Kennessey Franciska jómódú földbirtokosok voltak. Nagyon korán, egyéves korában Mária elveszítette az édesanyját, s attól fogva apja, és nagybátyja, Fáy András író gondoskodott neveléséről, taníttatásáról. Így nem csoda, hogy kislány létére sokat tanult, s tizennégy éves korában már folyékonyan beszélt több nyelvet. 

Apja sokat utazott, s kislányát gyakran vitte magával, így Mária már gyerekkorában összejárta Európa egy részét, többek között Velencét és Bécset. Tizenhat éves volt amikor férjhez ment Mocsáry Béla földbirtokoshoz, aki ugyancsak szeretett utazni. 

Gyerekük nem volt, így a házaspár sokat utazott, összejárta Európa egy részét. Gyakran időztek Svájcban, de Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba, Németországba, és Angliába is ellátogattak. 

Férje halála után, 1890-től, özvegy Mocsáryné Fáy Mária bérbe adta a birtokát, és világkörüli utazásokkal töltötte az idejét. Utazásai közben pedig jegyzetelt és fényképezett.

Özvegy Mocsáry Béláné, a világutazó

Már szinte ötvenévesen Mocsáry Béláné Fáy Mária egyedül kezdett utazni, összejárva nemcsak Európát, hanem Afrikát, Indiát, és Amerikában az Egyesült Államokat és Mexikót. 

Első önálló útja a Tátrába és Erdélybe vitte, de ezután már távolabbra vágyott. Következő útjára 1893-ban magával vitte hugát, Beniczky Margitot. A két utazó nő Görögországot, Törökországot és Palesztinát, valamint Egyiptomot látogatta meg. Ezen az úton Mária két és fél hónap alatt megtanult angolul, aminek később, utazásai során nagy hasznát vette.

Ezután özvegy Mocsáryné már egyedül indult Ázsiai útjára, összejárva olyan helyeket ahova gyerekkorában kívánkozott – többek között Darzsilingben a Kőrösi Csoma Sándor sírját is meglátogatta. Kalkuttába, majd onnan a Ceylon szigetére ment (a mai Sri Lanka területére). 

Következő nemzetközi útja Fáy Máriát Észak Amerikába hozta. Kétszer járt ezen a kontinensen, először 1896-ban, majd 1905-ben.  Itt bejárta az Egyesült Államok nyugati részét, Alaszkát is beleértve, később Mexikót és Kubát. 

Mocsáry Béláné Fáy Mária, az elismert útleíró

Utazásai közben Fáy Mária sokat jegyzetelt és fényképezett, ami könyvek és cikkek megírásához vezetett.  

Az első, indiai útja három hónapig tartott, és jegyzetei alapján könyvet írt róla, ami 1899-ben jelent meg, “India és Ceylon. Úti jegyzetek” címmel, Mocsáry Béláné Fáy Mária név alatt, Budapesten. A könyv a szöveg mellett 80 képet is közölt.

Bővített formában, a könyvnek újabb kiadása jelent meg 1901-ben “Keleti Utazás. Egyptom, Szentföld, India, Ceylon. Uti jegyzetek” címmel, ezúttal “269 szöveg képpel és 32 képmelléklettel”.  

A könyvből származó jövedelmet mind jótékony célokra fektette, különböző nőket segítő egyleteknek, árvaházaknak és vagyontalan gyerekek neveltetésére ajánlotta. Bár könyvének előszójában kijelenti, hogy “nem tudományos szempontból” írta, inkább nőtársai számára szórakozásul szánta, a Földrajzi Társaság is komolyan vette írásait. 

Asszonyi mivolta ellenére tagjává választotta, bár az is igaz, hogy a Magyar Földrajzi Társaság első volt a világon aki nőket is befogadott már alapítása óta, 1872-től. Ugyanakkor a Fáy Mária útleírásait közölték a Földrajzi közleményekben. Az itt megjelent írásaiban Mocsáryné tudományosabb megközelítésben számolt be utazásairól, ugyanakkor népszerűbb ismeretterjesztő cikkeket is írt a Magyar Szalonnak, az Új Időknek és az Ország-Világnak.

A Fáy Mária írásai, különösen az amerikai kontinensről írt cikkei nagy népszerűségnek örvendtek, asszonyi mivolta ellenére (vagy épp azért). Ezt részben fényképeinek és objektív stílusának köszönhette, másrészt abban az időszakban Magyarországon a közönségnek kevés és homályos információja volt a távoli kontinensekről s országokról. 

Mocsáryné Fáy Mária írásainak jelentősége nemzetközi szinten

Fáy Mária nemcsak magyar szinten, de világszinten egyike volt az első nő utazóknak és útleíróknak. Útleírások és idegenvezető útmutatók, írásai semlegesek voltak, nem tartalmaztak társadalmi vagy politikai kommentárokat. Ehelyett a tájak szépségeit és turisztikai helyszíneket mutatta be, úgy, hogy mindenki számára megközelitőnek tűnjenek. Mindenról aprólékosan, nagy gonddal tájékoztatja az otthoniakat, pontos képet alkotva a látottakról.

Bár nem volt az első nő útleíró, ő volt az első magyar nő aki egyedül utazott, és írt a látottakról. Világszerte is ritka számba ment, hogy egyedül utazott, különösen idősebb korában. 

Különösen fontosak voltak nemzetközi szinten a mexikóról szóló írásai. Ő volt egyike az első íróknak aki Mexikóról úgy írt, hogy nem az Egyesült Államokkal hasonlította. Ugyanakkor az egyike volt az elsőknek akik nem úgy mutatták be az országot mint egy elmaradott, veszélyes banditák hazája, hanem mint egy olyan ország ahol egy egyedül utazgató nő is biztonságban érezheti magát. 

Abban az időszakban amikor az útleírásokban egyértelműen, mindenütt a világon  férfiak domináltak, Fáy Mária nőként írt, egy új nézőpontból, asszonytársainak, akiknek példaképül szolgált. Asszonytársainak megnyitotta a lehetőséget, hogy egyáltalán gondoljanak utazásra, nemcsak férjük oldalán, de egyedül is.  

Mindamellett megmutatta a világnak, a világ asszonyainak, hogy mi lehetséges. Igaz, hogy anyagi lehetősége tette utazásait lehetővé, de kiváltságos státusát kihasználta, s vagyonát nemcsak utazásra, hanem mások megsegítésére fordította.  Mindenekelőtt példakép volt a nők számára, akik előtt megnyitotta a lehetőséget, hogy önmaguk legyenek, értékeljék azt, ami nekik fontos.