Farsangot ünnepeltünk Phoenixben – virtuálisan

Mivel nem tudtunk személyesen összejönni, az idén a Farsangot interneten keresztül ünnepeltük a Magyar Kulturális Egyesület keretén belül, múlt szombaton, Február 13-án. Az, hogy a virtuális világban találkoztunk, nem csökkentette az ünnepi hangulatot, s jó szórakozást. A gyerekek (és felnőttek egy része) maszkban, vagy teljes jelmezben jelentkezett be a Zoom összejövetelre. 

Fánkevő verseny, mesemondás, csujogatás mind befért a műsorba, de a találkozónk fénypontja a kolozsvári vendégünk volt. A farsang virtuális mivoltának köszönhetően vendégül láthattuk Dr. Keszeg Vilmost, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorát, akitől rengeteget tudtunk meg a farsangról, eredetéről és változatairól. 

Ha már farsangról beszélünk, röviden nézzük meg, mi is tulajdonképpen ez az ünnep, honnan ered és hogy került be egyik változata az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. 

Mi is tulajdonképpen a farsang?

Amikor amerikai családtagjaimnak és ismerőseimnek próbálom magyarázni, egyszerűbben azt mondom, ez valóban a magyar karnevál. Vagyis Halloween?- kérdik. Nem éppen. Ők általában annyit tudnak a karneválról, hogy az emberek jelmezbe öltöznek és szórakoznak. Ami talán leegyszerűsítve igaz is. De amint Keszeg Vilmos professzortól megtudtuk, ez csak egy kis része a népi hagyományunknak. 

A farsangról tanulunk

A farsang eredete

A farsangról már 1283-ból maradt fenn írás, tehát egyike a legősibb hagyományunknak. Bár nem kimondottan magyar ünnep, a szó a bajor-osztrák ‘vaschang’-ból származik, onnan vettük át, de a magyar nép magáévá tette. 

Évszázadokon keresztül a hagyomány sok változáson ment (és megy) keresztül. 1552-ben, a reformáció ideje alatt például Heltai Gáspár, a Magyar Krónika szerzője, már “az ördög ünnepe” néven említi. 

Később, a tizennyolcadik században, az ünnep változott. A királyi majd nemesi udvarokban kezdték ünnepelni, mint maszkos bált, innen a városi polgárság körébe jutott, ahol nemcsak báltermekben, de már az utcán is ünnepelték. Amikor a falusi lakosság is átvette, beillesztette a mindennapi életbe és a vallási életbe. Rövid idő alatt a farsang annyira elterjedt, hogy a nép még hadjárat alatt is megünnepelte. 

A hagyományos farsang ünneplése

A farsang hagyományosan köszöntésekkel kezdődik, s onnan kezdve az egész időszakot vigasság és jókedv tölti meg. Különösen Erdélyben a fonóházak látogatása nagyon fontos volt, azért is, mert a farsang egyik lényege a párválasztás. A hagyományos fonóházakban lányok gyűltek össze fonni és varrni. A farsang ideje alatt a legény csoportok álarcosan látogatták a fonókat, megszakítva a munkát, míg a lányokat megtáncoltatták. 

A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása, gúnyolódás, adománygyűjtés, de főként mértéktelen evés-ivás volt. A farsang végén például a vénlányok és, kevésbé ugyan, de vénlegények kigúnyolása is belefért a játékba. 

Mivel a farsangot a böjt követi, a Cibere vajda és Konc király küzdelme a farsangi játékok egyik szerepe volt. Cibere vajda a böjtöt, míg Konc király a bőséget jelképezi. A farsang Konc király győzelmével kezdődik és Cibere vajda győzelmével végződik.  

Temetésparódia, álesküvő, és a farsangi bál jellemzi az időszak végét, a Farsang farkát. 

Busójárás Mohácson

Mohács környékén, dél-Magyarországon a farsang farkát a híres busójárás jellemzi, ami 2009-ben bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. A hatnapos ünnepség főszereplői a busók, ijesztő jelmezekbe öltözött, faálarcot és nagy gyapjú köpönyeget viselő férfiak. 

A sokrétű fesztiválhoz még hozzátartozik a gyermekek jelmezversenye, maszkfaragók és más kézművesek munkáinak bemutatása, de a fő ünnepség a busók megjelenése. Az ijesztő busók csónakon érkeznek a Dunán, majd végigvonulnak a városon, a telet szimbolizáló koporsó körül, amit az ünnepség végén egy óriás máglyán elégetnek. Mindemellett az ünnepség alatt lakoma és zene folyik az utcákon, mint minden farsangot ünneplő helységben. 

Döme temetése Torockón

Az Erdélyben fekvő Torockó egyike a hagyományörző falvaknak, ahol a farsangot megszakítás nélkül ünnepelték és ünneplik évezredek óta. Ha személyesen nem is lehettünk ott, a Keszeg Vilmos professzor úr képei által mi is Torockóra látogattunk, a helyi farsangra, ahol a tél temetésén vettünk részt. 

Mint megtudtuk, Torockón, a Székelykő árnyékában, a telet Dömének hívják, a farsang végén koporsóba teszik, nagy temetési menetet rendeznek neki, amit a falu főutcáján végigvezetnek. Végül pedig nem máglyán égetik, hanem vízbe fojtják, a falu központjában álló csorgókútba. 

Döme – jelképesen a tél – temetése Torockón (Erdélyben)

Hagyományain keresztül él a nép

Annak, hogy mi mai napig ünnepeljük a farsangot – minden magyarlakta vidéken, még itt, a vadnyugati sivatagban is – legnagyobb jelentősége nem abban áll, hogy egyszerűen szórakozunk, találkozunk, ismerkedünk, bár az egy nagyon fontos része. 

De azzal, hogy évszázadokon keresztül megőrizzük hagyományainkat, az identitásunkat őrizzük meg, a megmaradásunkat biztosítjuk. Hagyományain keresztül él egy nép, s a farsang, bár nem csak magyar szokás, de magyaros változata egyedi, évezredeken keresztül segíti a világ magyarjainak a megmaradását, kulturális identitásának megőrzését. 

Mi, a phoenixi magyarok is őrizzük a farsangi hagyományokat

Visszatérve a mi kis phoenixi magyar csoportunkra, amennyire lehet, itt is próbáljuk őrizni identitásunkat, most éppen a farsangon keresztül. 

Jelmezek bemutatásával kezdtük az ünnepi Zoom összejövetelt, csujogatással próbáltuk nem a telet, hanem inkább a betegséget, pontosabban a napjainkra jellemző covid-ot elűzni. Csujogató versenyt is rendeztünk, ahol a résztvevők közül egy páran aktuális, nagyon találó csujogatókat írtak. 

Csujogató példák a phoenixi egyesület tagjaitól

Téli csúnya korona, vigyen ördög pokolra!

Boldogságot, egészséget! Kiűzzük a betegséget!

Telelünk, telelünk,/Covidot nem szeretünk,/Farsag, farsang búcsuzunk,/Covid oltást akarunk!

Vírus tűnés innen el, elűzzük a szellemekkel. Booo hoo,huu juj hu juj juj

Egyszer láttam, százszor hallottam, hogy én ötven disznót kaptam.

Fánkevés

finom farsangi fánk

A farsangi lakomázás egyik legismertebb, legfinomabb csemegéje a farsangi fánk. Az ünnepség egyik jellemzője a fánkevő verseny, ami a phoenixi virtuális farsangról sem maradt el, s a fánkevők (és nézőik) nagyon jól szórakoztak. 

A jövő évi fánkevő verseny résztvevői számára itt egy jó farsangi fánk recept, amit csoportunk tagjai használtak: Szalagos farsangi fánk a Limara Péksége oldaláról.

Gyerekekkel is lehet sütni, sőt, sokkal élvezetesebb.

Published by

Emese-Réka Fromm

A Hungarian native from Transylvania, Réka Fromm has been a Phoenix resident for almost three decades. She is a travel writer, translator and recently started teaching Hungarian for English-speaking adults through HCA Phoenix. Her online home is at Wanderer Writes, where she publishes travel and culture-related stories.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s